2017. december 16.    Szombat    , Etelka és Aletta névnapja Vésztő


Vésztő















Nézettség: 4418961



Vésztő és környéke

Vésztő Békés megye északi részén, a Kis-Sárrét tájegységben, északi közigazgatási határával a Sebes körössel, s a túlparton Hajdu-Bihar megyével érintkezik. Maga a település 680 ha belterületen fekszik, az összesen 12.576 ha terjedelmű közigazgatási területe Szeghalom, Körösladány, Bélmegyer, Okány, Körösujfalu és Ujiráz településekkel határos.

A folyószabályozásokig vízjárta terület volt, az itt élők megélhetésének egyik fő forrását a víz adta. A folyószabályozást követően átalakult a táj képe és élővilága.
A termőföld minősége a jó közepes és a terméketlen vad szík között változik, megmaradtak néhol a zsombékos gyepek. A folyók holtágai és morotvái átszövik a területet.
A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. Az un. Cifraági holtág a maga 30 ha-os területével része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön legeltetéses állattartás, elsősorban juhtartás folyik, az állattartásnak egyéb tekintetben a szarvasmarha-, sertés- és lótartás tekintetében van hagyománya. Gazdag lelőhelye a vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek.
A Holt-Sebes-körös kiszélesedő medre és ártere az itteni egykori vízivilág flóráját és faunáját tárja a látogató elé, aki a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelytől indulva csónakból, vagy a településen átvezető jelzett kék-túra gyalogos-túristaútról tekintheti meg azt.

Mágor-puszta

A vésztő-szeghalmi út mellett elhelyezkedő Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége.
A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. Láthatók itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürkegémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta).
A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), a fürj (Coturnix coturnix). A pusztai területet a túzok (Otis tarda) választja dürgőhelyül.

A Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága 2003. tavaszán adta át ötödik tanösvényét Mágor-pusztán. Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

Állomások:

  • Holt-Sebes-Körös élővilága
  • Ártéri erdő élővilága
  • Pákásztanya
  • Csolt-Monostor és a kettős Mágor-halom
  • Mocsár élővilága


Túzok


erdélyi útifű


pettyegetett őszirózsa

 




Vésztő

[Vésztő bemutatása] [Önkormányzat] [Képviselő-testület] [Helyi rendeletek] [Testületi ülések jegyzőkönyvei] [Intézmények]
[Hírek] [Programok, rendezvények] [Gazdaság] [Turizmus] [Sport] [Térkép] [Vendéglátás, Szálláshelyek]